A sors(mely a vg illatt hozza)
Koleen 2007.01.13. 15:32
Nem tpi szt, nem vet vget neki
A szp mosoly a tudatlannal elhiteti
Hogy az let j s minden rendben
Csak a lelket hagyja szenvedni itt benn.
Nem veszi el, s nem adja meg a hallt,
Az rdg e kett kzt rldve tallt.
Szeretnm az olcst, eldobnm a drgt,
Ha az let vget rne, azrt adnk hlt.
Amikor elrkezett...
Amikor az nycsikland, meleg tel lttn,melyet Eddig annyira imdtl, kedvencednek mondtl Mr visszatjt ltod, ezrt nem rinti kezed, Akkor mondhatod, elrkezett. Amikor a ritmus s dallam, mely kprztatott Most res zaj, mi oly tkozott, is elhagyott A reggeli napsugr, es utn sznes csk az gen Neked fnytelen, koromstt karcols mr rgen. Az els rgyes g, az els kibj virg Neked sszeaszott romlst idz vilg A remnyt ad, rmteli lmodozs Szmodra csak be nem kvetkezett vltozs. A lzads helyett egyszerbb a bnat, Mely a vgbe sodor, s te rzed a vgyat A hatron tli, ismeretlen vilghoz Mert itt mr nincs rgy, mi boldogsgot virgoz. Amikor ezt rzed, nyugodtan mondhatod, A mlt fj, megsznt a jelen s nem lesz mr holnapod.
|